A csőtörések nyomában
A vízveszteség meghatározásában a vízóránk nyújt támpontot, hiszen a használaton kívül nyomóvezetékből elszivárgó ivóvíz a mérőóra számlapján leolvasható. Az eljárás rövid leírását itt találja:
> Vízórafigyelés a csőtörések felderítése érdekében
A vízszivárgás otthoni keresését folytathatjuk további egyszerűen elvégezhető fortélyokkal, amely még nem igényel szakember közreműködését.
A vízszivárgás keresésében meghatározható, hogy a csőtörés vagy csőszivárgás lakáson kívül vagy belül található.
A meghatározás feltétele, hogy a lakás illetve a vizsgált épület rendelkezzen főelzáró csappal, amely lehetővé teszi a vízhálózat teljes belső leszakaszolását, így a vízaknában elhelyezett mérőóra és az épület közötti szakasz külön vizsgálhatóvá válik csőtörés szempontjából.
Amennyiben az épület belső főelzárója lezárásra kerül, de továbbra is tapasztalható a csőtörés megléte, úgy a hibás vezetékszakasz az épület és a vízakna közötti területre esik.
Megfordítva. Amennyiben az épület főelzárója elzárt állása mellett már nem produkálja az addig tapasztalt és előzőleg becsült vízveszteséget, úgy a csőtörés, vízveszteség az épületen belül keresendő. További segítség lehet az otthoni csőtörés vizsgálatában, ha az épületben mellékmérő is elhelyezésre került, mivel így több ponton is lehetőségünk nyílik a vízfogyasztás vizsgálatára.
Amikor már műszer kell a csőtörés helyének megállapításához
Ezzel elérkeztünk az emberi logikára támaszkodó vízszivárgás meghatározások végső határához, hiszen a pontos vízveszteség meghatározásokhoz már műszeres csőtörés vizsgáló berendezések alkalmazása szükségeltetik.
Amennyiben előzőleg már leszűkítésre került a szivárgás helye, úgy abban az esetben gyorsabban és költséghatékonyabban elvégezhető a műszeres csőtörésvizsgálat, legyen szó akár akusztikus szivárgáskeresésről, jelzőgázos csőtörés meghatározásról, korrelátoros vízveszteség meghatározásról, vagy hőkamera segítségével történő szivárgás keresésről.
A vizsgálatokról itt olvashat bővebben:
> Műszeres csőtörés vizsgálatok